Magyarország részvétele a második világháborúban

A második világháború kezdete: Németország megtámadta Lengyelországot (1939. szept. 1.)

A németek kérték a magyarok segítségét, azt kérték, hogy adják át a Kassai vasútvonalat, de csak akkor adnák át a magyarok, ha a németek segítenének nekik Erdély visszaszerzésében.

1940-ben a Szovjetunió követelte Besszarábiát Romániától, a bulgárok is benyújtották igényüket Dél-Dobrudzsa iránt. A magyaroknak is itt lenne a lehetőség Erdély visszaszerzésére, de ez csak a németek segítségével menne.

Veszély: valamilyen módon belekeveredhetünk a háborúba.

1940. aug. 30. : 2. bécsi döntés: 43 000 km² –t kap vissza Magyarország, visszajön Észak-Erdély, Székelyföld. 2,5 millió lakos jön vissza, de ennek csak a fele magyar, ezért ez csak részben etnikai revízió. (1 millió román jön át, 0,5 millió magyar marad ott)

1940-ben Magyarországnak csatlakoznia kellett a Háromhatalmi Szerződéshez.

Jugoszláv kérdés: 1940. dec. 12. : Magyarország örökbarátsági szerződést köt Jugoszláviával. A szerződés arra volt jó, hogy Magyarországnak legyen egy kijárata a német élettérből, és így a jugoszlávok is nagyobb biztonságban érezték magukat. A németek Görögországot támadják, hogy meg tudják közelíteni át kell menniük Jugoszlávián, de előtte Magyarországon és arra kéri a magyarokat, hogy álljanak melléjük, cserébe visszakapják a délvidéki területeket.

Két lehetőség a magyarok előtt:

• Nem engedik át a németeket, de akkor bukik a revízió.
• Átengedik a németeket, de akkor megszegi a jugoszlávokkal kötött örökbarátsági szerződést, és az angol külügyminiszter, Eden is azt mondta, hogyha Magyarország enged a németeknek, akkor hadat üzennek.

Teleki Pál (miniszterelnök) más megoldást keres, egyéni megoldást. Azt mondja csak két esetben avatkozik be:

• Ha Jugoszlávia felbomlik
• Ha Jugoszláviában a magyarokat bántódás éri

Paulus és Wert Henrik aláírják a szerződét, hogy a német csapatok átmehetnek Magyarországon Jugoszlávia megtámadásakor.

Teleki Pál öngyilkos lesz (1941. ápr. 3.), mert tudta, hogyha átengedjük a németeket és melléjük állunk, akkor Magyarország a németek csatlósa lesz, és tisztában volt vele, hogy a németek el fogják veszíteni a világháborút. A szerződést még halála előtt írták alá.

Új miniszterelnök: Bárdossy László

Jugoszlávia ellen 1941. ápr. 11.-én léptünk hadba, mert megvárták, míg a horvát usztasák kiválnak (ápr. 10.).

A háború után visszakaptuk Bácskát és a Muraközt (Újvidék, Zombor, Szabadka), ez kb. 11 500 km² –t jelentett és 1030000 lakost, de ennek csak 30%-a volt magyar, így ez csak részben volt etnikai revízió. Magyarország most érte el Trianon után a legnagyobb kiterjedését, 14-15 millió lakos, ennek 25%-a nemzetiségi.

A szovjetek elleni hadba lépés:

Hitler megtámadta Szovjetuniót (1941. jún. 22.), a magyarok támogatását nem kérte, mert a kis országokat versenyezteti egymás közt. A románok és a szlovákok támogatták, a magyarok attól féltek, hogy nem kapják meg azokat a területeket, amiket akartak, ezért inkább úgy gondolták, hogy támogatják Hitlert.

Kassa bombázása: 1941. jún. 26.: orosz felségjelű gépek bombázták Kassát, de ez csak átverés, provokáció volt, csak kellett egy ok a hadba lépéshez (casus belli).

Az oroszoknak viszont semmi bajuk nem volt a magyarokkal, ezt még Molotov is leírta egy jegyzékben, sőt még támogatták is volna a magyarokat Dél-Erdély megszerzésében.

1941. jún. 27.: Bárdossy bejelentette, hogy beállt a hadiállapot Szovjetunió és Magyarország között

Ezután Nagy-Britannia és Magyarország közt is beállt a hadiállapot, de katonai esemény nem volt.

1941. dec. 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak.

1942: benn vagyunk a háborúban néhány 10 000 katonával. A Wermacht főparancsnoka, Keitel Magyarországra érkezik, azt mondja, hogy tényleges katonai erővel vegyen részt a háborúban Magyarország.

1942: új miniszterelnök: Kállay Miklós

Kállay politikája: hintapolitika = Kállay kettős

Mind a két félhez közeledik.

• Németek felé: megkezdi a 2. magyar hadsereg szervezését, ez 200 000 fő, vezetője Jáni Gusztáv. Kiküldi őket a keleti frontra, plusz 50 000 munkaszolgálatost, ezek a hadseregben a fizikai munkát végzik, általában zsidók. Rangjuk, fegyverük, joguk nincs. Minden zsidónak kötelező 18-40 év között.
• Tárgyalás a semleges oldalon az antifasiszta koalícióval. A németek rájöttek, hogy a magyarok ki akarnak lépni a háborúból. (az Abwehr = hírszerzés tudja meg).

A 2. magyar hadseregnek az volt a feladata, hogy egy 200 km-es védelmi vonalat alakítson ki a Don folyó mentén, de a területet sem tudta teljesen birtokba venni, mivel a szovjetek 3 hídfőt mindig meg tudtak tartani. 1943-ban a szovjetek általános támadást indítottak, ennek esett áldozatul a Voronyezs környékén harcoló 2. magyar hadsereg.

1941.: 3. zsidótörvény: alapja a származás

zsidó és nem zsidó közt tilos a házasság

megvalósul a szegregáció = kirekesztés

1941-ben 20 000 zsidót telepítenek ki az orosz hadi területekre, Galíciába.

Hitlerben felmerül az ötlet, hogy Magyarországot meg kell szállni.

Margaréta terv = Fall Margareta: Magyarország megszállásának terve.

1944. márc. 18.: Hitler Ausztriába hívja Horthyt, rá akarja venni, hogy fogadja el a megszállást, azt eléri, hogy a katonaság ne álljon ellen.

1944. márc. 19.: megszállják Magyarországot a németek.

Kállayt menesztik.

Bábkormány lesz, miniszterelnök: Sztójai Döme, de a fontosabb ügyekben Edmond Veesenmayer dönt.

Elkezdődnek az ellenzéki politikusok letartóztatásai. Pártokat tiltanak be.

1944. ápr. 16.: magyar zsidóság Gettóba tömörítése, és sárga csillaggal való megjelölése.

1944. májusában megkezdődik a deportálásuk a koncentrációs táborokba.

825 000 zsidónak  a 69%-a pusztul el. Horthy megmenti a fővárosi zsidókat.

1944.: Finnország szembefordul Németországgal, Románia és Szlovákia is szembefordul velük.

1944.: Faraghó Gábor vezetésével küldöttség megy Moszkvába, fegyverszüneti tárgyalásra.

1944. okt. 11.: Faraghó Gábor aláírja a fegyverszünetet.

A megállapodás feltételei: szembe kell fordulni Hitlerrel

Vissza kell állítani az 1937-es határokat

1944. okt. 15.: Horthy rádióbeszédet mond, nem beszél pontosan, nem érthető. A háborúból való kiugrásról beszélt.

Horthy támaszai: Dalnoki Miklós Béla (1. magyar hadsereg vezetője)

2. magyar hadsereg

fővárosi helyőrség

Rájuk támaszkodik  kiugrási kísérletben.

A kiugrás nem sikerül.

Okok:

• Elsietett, előkészítetlen: 5 nappal hozták előre az oroszok kérésére
• Horthy nem konkrét
  • Távírdák: „1920 márc. 1.-i napi rendeletem végrehajtandó”, ezt a hadseregekhez kellett volna küldeni, de nem küldték, a németek keze benne volt.

Otto Skorzeni: elrabolja Horthy kisebbik fiát, így tudja zsarolni

1944. okt. 16.: Horthy lemond

Németországba, majd Portugáliába megy, nem indítanak ellene eljárást.

Szálasi Ferenc: Nemzeti Összefogás Kormánya

Nemzetvezetőnek tartja magát

Megszervezi a nemzeti számonkérőszéket

Államfő, kormányfő, hadsereg parancsnoka

1944: megkezdődik Magyarország felszabadítása

4 hadművelet van: Tollbuhin marsall és Mahinovszki marsall vezette

• 1944. okt. 6-29.: Debreceni hadművelet
• 1944. nov.-febr. 13.: Budapest

Vér és becsület

Az összes hidat lerombolták

• tavaszi ébredés hadművelet: Balaton és Velence környéke
• 1944. ápr. 4.: Nemesnedves: Magyarország végleges felszabadítása

A németek áprilisban kimentek, de a szovjetek maradtak Jalta értelmében.

Antifasiszta ellenállás Magyarországon:

• 1941. okt. 6.: Batthyány örökmécsesnél tűntetés
• 1941. nov. 1.: Kerepes úti temetőben Táncsics Mihály sírjánál
  • 1941. dec.25.: A Népszava karácsonyi száma, mindenki írhat bele, csak háborúellenes legyen.
  • 1942. márc. 15.: Történelmi Emlékbizottság: tűntetés a Petőfi szobornál